Nagy Csilla beszámolója a XI. Orbán-napi Hegyi Vigadalom és Pannon Helyi Termék Vásárról
2016. május 22. Oszkói szőlőhegy
Több hónapos tervezés előzte meg ezt az évente megtartott hegyi eseményt. Sok fejtörést okozott az odaillő színpadi produkciók, fellépők, a hegy hangulatához illő bemutatók, előadások kiválasztása. Ráadásul a ráfordítható anyagi keret is korlátozott volt, mégis szerettük volna a legjobbat kihozni ebből az eseményből, amelyre általában közel 2000 érdeklődő szokott ellátogatni évente, és mindig jellemző rá a jó hangulat, a családias, közösségi érzület és a hagyományőrzés.
A sok-sok előkészülettel töltött óra meghozta az eredményt, mert a látogató akár merre tekintett, mindenütt valami érdekesség, látnivaló várta, az egész hegyet bejárva más-más program hívogatta. A látogatókat amúgy is vonzó, skanzenre hasonlító, zsuppos pincékkel, pajtákkal, présekkel fogadó hegy most megtelt zsongó, vidám forgataggal.
Járjuk most végig együtt ezt az eseményt.
A Hegypásztor Kör területére érve a régi présház mellett juthatunk a rendezvény helyszínére, ahol szívesen útbaigazítanak minket, és egy csekélyke belépő ellenében képeslapot kapunk a hegyről és a környezetéről.
Elsőként a vásáros sor fogad, ahol az egyedi, termelői gyümölcs és gyógynövény készítmények, sajtok, húsáru és kézműves termékek között válogathatunk, amelyek a Pannon Helyi Termék védjegye alatt kínáltatják magukat. Kora délutántól amatőr, vásári zenészek is vegyülnek közéjük, és szavazhatunk rájuk, kinek a produkciója volt a leginkább kedvünkre való. A hegedűs banda akár a kedvenc nótánkat is elhúzza.
Már itt is érezzük a környéken szétszóródva elhelyezkedő főző csapatok serénykedésének illatát. Mindenki szabadtűzön főz, ki bográcsban, ki cserépedényben, nagy lelkesedéssel, bizalommal, hogy bizony az ő főztjük biztosan díjnyertes lesz. Kínálgatnak is közben a már elkészült ételekkel, és a melléjük hozott szomjoltókkal.
Közben a borkorcsolya versenyre is innen-onnan érkeznek a tál sütemények, sajtok. Vajon kié lesz a legjobb?
Persze nem hiányozhatnak a kürtös kalácsosok sem, és a más vásári finomságot kínálók.
A régi tapasztott falu kemence mellett egy népi viseletbe öltözött lány kötöget, miközben a szintén népi ruhát öltött fiú a kemence mellett kovácsbemutatót tart szabad tűzön. Sokan nagy érdeklődéssel figyelik, van, aki ahhoz is kedvet kap, hogy bekapcsolódjon.
De térjünk még egy kicsit ki balra, és nézzünk be a régi Gombás-pincébe. Itt szakmai fórum folyik éppen a falusi vendéglátás témájában, vetítéssel, kiállítással egybekötve.
Miután egy kicsit ebbe is belehallgattunk, épp ideje, hogy kóstoljunk valamit. A borudvarban a Hegyhát termelői borukat kínálják, kóstoljuk csak meg, biztosan ízleni fog, szívüket-lelküket beleadták a készítésekor. Nehéz nemet mondani, hisz mindenki megtiszteltetésnek érzi, ha az ő borát választjuk kóstolásra. Itt már nagyon vidám a hangulat, és látszik, hogy a jelenlévők nagy része nem a mai napon találkozott először.
Nem messze tőlük megpillantjuk a zsibongó gyerekcsapatot. Többféle kézművességet is kipróbálhatnak: a bőrözést, és a papírcsík technikát. Szívesen beülnek közéjük az idősebbek is, hisz ez nekik is éppolyan élményt jelent.
A kisebb gyerekek nagyon élvezik a szalmaugrálót, egy egész nagy szalmakazal várja őket. Bíztatni sem kell őket. Legalább annyira tetszik nekik, mint a modern fajta.
A Vándor-tanösvény Budapestről érkezett, és egyszerre köti le a kicsiket, és tanít meg nekik hasznos információkat a természetről, állatokról, növényekről, ötletes kirakókkal, feladatokkal.
Mellette, népies ruhába öltözve én kínálom a természetes alapanyagokból készített kézműves játékokat. Fából készült bábszínház, bábok, lovacska, nemezelt babák, sőt egy igazi, zsupptetős babaház vonzza a kíváncsi apróságok és szüleik tekintetét.
Mögöttem, a lábas pajta lett idén a színpadi produkciók helyszíne. Nem bánjuk meg, ha itt egy kicsit leülünk és megpihenünk. A helyi amatőr fellépők dalolnak nekünk népdalokat. Közéjük vegyül a más vidékekről érkezett néptáncosok, citerások, dudás, igazi, a hegyhez illő hangulatot árasztó, táncra perdítő bemutatója. Kicsiket és nagyokat is mosolyra fakaszt a Zirano Színház: Pulcinella kertészkedik című bábjátéka, amely annyira izgalmas, hogy alig várjuk, hogy a végén lelepleződön az a gonosz nyúl, aki mindig ellopja Pulcinella és Rozetta répáját a kertből.
Ha később még visszatérünk ide, megtudhatjuk, hogy melyik csapat lett a főzőverseny nyertese, ki készített a legfinomabb borkorcsolyát, és melyek lettek a térség legízletesebb borai.
De most sétáljunk még tovább. A fentebb levő lábas pajtában megfigyelhetjük, s ha kedvet kapunk, ki is próbálhatjuk a zsuppkészítés régi fortélyait.
A pajta mögött egy helyi fiatal mutatja be büszkén legszebb szárnyas állatait. Színes, törpe díszkakasokat csodálhatunk nála, és ősi, kopasznyakú kendermagos kakasaival is joggal büszkélkedhet. A bráma kakasok pedig lenyűgözőek. Mellettük egzotikus megjelenésű gyöngyösökről kérdezgeti a kicsiket: „Na, kitalálod-e mi ez?”
Vele szemben az Alsóújlaki Őshonos Állatparkból érkezett állatokkal barátkozhatunk. Két mangalica malacka turkál vidáman a karámban. Mellettük a kicsit félénk racka báránykák és egy kecske fiúcska néz ránk tágra nyílt szemekkel. Két nyuszi pedig nyugodtan lapul egy dobozban. Milyen jó lenne máskor ellátogatni ebbe az állatparkba, és megnézni a többi őshonos állatot is.
Ahogy jobbra tekintünk, szemünk megakad néhány honfoglalás kori öltözetben jövő-menő férfin. Ahogy közelebb megyünk, megtudjuk, hogy célba lőhetünk náluk a hagyományos íjakkal.
Mögöttük három gyönyörű hátasló viszi futószáron körbe-körbe a lovas kalandra vágyó kicsiket, nagyokat. Aki viszont fél egy kicsit a lovaglástól, akár a lovas kocsikázást is választhatja. Innen indul egy falubeli a szekerével, és szívesen elvisz minket egy erdei körútra.
No, volt még látnivaló, ahová biztosan nem jutottunk el ezen a 2 hektáros területen. De jövőre úgyis visszajövünk erre a felejthetetlen hangulatú vigadalomra.
Nagy Csilla