Az egyesületet 1985 októberében helyi fiatalok alapították azzal a céllal, hogy a szőlőhegyen még fellelhető boronafalú, zsúpfedeles présházakat felmérjék és lehetőleg megmentsék. A folyamat elindításaként saját pénzükből megvásároltak egy romos, düledező présházat. Néprajzi táborok keretében, saját erőforrásból az épületet felújították. Ez az épület szolgált évekig az egyesület bázisaként. Az elmúlt több mint negyed évszázad alatt irigy kezek kétszer is felgyújtották, de összefogással mindig sikerült újjáépíteni.

A felmérésekkel, a felújításokkal szorosan összekapcsolódó terület a hagyományok ápolása, a népi értékek megőrzése, ha csak a zsúpkészítés hagyományára gondolunk is.

Az egyesület megalapítására az utolsó előtti pillanatban került sor, amikor még éltek azok az idős mesterek, akik tudásukat át tudták adni a lelkes fiataloknak. A mezőkön a modern aratógépek mellett újra kaszák suhogását, énekszót lehetett hallani.  A közös munkák közösségépítő jellege fontos szerepet játszott az egyesület életében. A nagy vízválasztók, fordulópontok mindig közös alkotáshoz, értékteremtéshez kapcsolódtak.

A modernizációval, az értékrendek átalakulásával a hagyományőrzés már nem jelentette a hétköznapok szerves részét. Szükség volt egy kis lelkes csapatra, akik számon tartották jelesebb ünnepeinket és felelevenítették a hozzájuk kapcsolódó hagyományokat. A Hegypásztor Kör kezdeményezésére, támogatásával alakult meg és működött a Rozmaring színjátszó csoport, amely vásári komédiák feldolgozásán túl gondoskodott a nemzeti ünnepeink emlékműsorainak megszervezéséről is.

Az egyházi ünnepeinkhez kapcsolódó szokásokat sem engedték feledésbe merülni. Hosszú évek után az egyesület szervezésében hangzott fel újra a hívek szájából a nagypénteki Passió. A Betlehemezés, vagy, ahogy felénk nevezik a kis Jézus köszöntés is rendszeressé vált karácsonykor.

A lucázás, májusfa állítás népi hagyománya mellett hagyományteremtő célzattal új programokat is elindítottak: a falu apraja-nagyját megmozgató falukarácsonyokat, faluanyáknapjákat (valamennyi faluban élő édesanya meghívásával), kézműves vásárokat, táncházakat szerveznek évek óta.

A közös rendezvényeknek, programoknak alapvető célja a hagyományőrzésen túl a közösségépítés, a településhez, térséghez való kötődés erősítése. Minden tevékenységükkel ezt a célt kívánják szolgálni.

Bevált módszereinken túl mindig igyekszünk valami újszerű dolgot is kitalálni, amire az emberek felkapják a fejüket. Programjainkból szemezgetve néhányat: A szőlőhegyi birtokunk meglévő ősrégi, korhadt gyümölcsfái mellé őshonos facsemetéket ültettünk. A helyi családok között meghirdettük, hogy a 18 év alatti gyermekeik részére ültethetnek névre szóló fákat. Ma már több mint 150 kicsi fának van gazdája. Sokan rendszeresen kijárnak és gondozgatják, öntözgetik a facsemetéjüket.

A népi mesterségek tudásának megtartása nem öncélú. Szeretnénk, ha minél többen megismernék, megtanulnák ezeket. A tanulás folyamatát igyekszünk minél változatosabbá, érdekesebbé tenni, hogy minél szélesebb körben találjunk érdeklődőket egy-egy témára.

Rendszeresen szervezünk kézműves foglalkozásokat, (amelyeken különféle technikákkal ismertetjük meg a gyerekeket), tanfolyamokat, ahol a népi kézműves mesterségekre tanítjuk a résztvevőket (pl. szalmafonás, kosárfonás, mézeskalács készítés, korongozás). Tanfolyamaink nagy népszerűségnek örvendenek, nem csak közvetlen környékünkről, de távolabbi településekről is jönnek az érdeklődők.

Néprajzi táborok, aratónapok keretében bevezetjük a szőlőművelés, kézi aratás, marokszedés, kévekötés, cséplés, kettőzés, magtisztítás, kenyérsütés, sártapasztás, kerítésfonás, gyepű készítés rejtelmeibe a hozzánk látogatókat. Garantáljuk, hogy mindenki számára élményt jelent a velünk eltöltött 1-1 nap.