Az elmúlt évtizedek világszerte nagyszabású fejlődést hoztak - elsősorban az anyagi jólét terén. Az európai ember soha nem rendelkezett annyi anyagi természetű jóval, soha nem gyarapodott olyan ütemben, mint ebben az időszakban. Ez a gyarapodás azonban viszonylagos, ugyanis ezzel párhuzamosan fokozatosan háttérbe szorult a tradicionális, értékalapú helyi kultúra, veszélybe kerültek a helyi hagyományok, az ősi civilizációs értékek. A globalizáció korszakában különösen fontossá vált, hogy felismerjük, azonosítsuk és az utókor számára megőrizzük a kézzel nem megfogható helyi értékeinket: a szóbeli hagyományokat és kifejezési formákat (beleértve a nyelvet is), az előadóművészeteket, a társadalmi szokásokat, rítusokat és ünnepi eseményeket, a természetre és a világegyetemre vonatkozó ismereteket és gyakorlatokat, valamint a hagyományos kézművességet, azaz a szellemi kulturális örökségünket.

Az UNESCO megfogalmazása szerint a szellemi kulturális örökség olyan szokás, ábrázolás, kifejezési forma, tudás, készség - valamint az ezekkel összefüggő eszköz, tárgy, műalkotás és kulturális színhely -, amelyet közösségek, csoportok, esetenként egyének kulturális örökségük részeként elismernek. Az Európai Unió transznacionális Közép Európa Programjának „Cultural Capital Counts” projektje azt tűzte ki célul, hogy hat közép-európai országból (Ausztria, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Szlovénia) érkezű tíz partnerrégió azonosítsa, értékelje fel és tőkésítse szellemi kulturális örökségét. További célja pedig az, hogy a regionális öntudat fejlődésével járuljon hozzá az adott régió vonzerejének növekedéséhez, mind a helyi lakosok, az idelátogató vendégek, mind a vállalkozók számára. Mindez végül az életminőség javulását és versenyképesség növelését eredményezheti a régióban - a Hegypásztor Kör esetében a Vasvári Kistérségben. A projektben résztvevő partnerek és az általuk képviselt régiók korábbi tevékenységük alapján már képesek arra, hogy szellemi kulturális örökségüket a turizmus terén hasznosítsák, ám felismerték annak szükségességét is, hogy kulturális értékeiket a helyi gazdaság vérkeringésébe is bekapcsolják. A szellemi kulturális erőforrások felkutatása céljából a projektpartnerek mélyinterjúkat készítenek saját régióikban, majd kölcsönös szakértői látogatásokat tesznek a partnerrégiókban, ezután közösen elkészítik a „Kulturális Gazdagságunk” ismertető füzetet.

A projekt során két kézikönyv kerül közösen kidolgozásra: az első a szellemi kulturális erőforrások azonosítását segíti, a második pedig Közép-Európa más régióiban is hasznosítható új eszközöket és módszereket biztosít a regionális kulturális erőforrások felértékelésére. Az így feltárt új eszközök és módszerek gyakorlatban történő teszteléséhez a régió politikusai és érintett szereplői számára műhelytalálkozók, majd a régió vállalkozásai, kulturális egyesületei és aktív polgárai számára kísérleti képzések szervezésére kerül sor a partnerrégiókban, amelyekhez a partnerek egy képzési anyagot fejlesztenek ki közösen. A partnerrégiókban – az így megszerzett tapasztalatok alapján - egy a kulturális erőforrások tőkésítését szolgáló együttes stratégia kerül kialakításra egy nemzetközi műhelytalálkozó keretében. Végül, a képzési anyagok és a kézikönyvek felülvizsgálata után a kulturális erőforrásaikat tőkésítő régiók egy hálózatot (CCCnet) hoznak létre, majd egy a fenntartható területfejlesztést szolgáló kulturális erőforrás-stratégia kerül kialakításra.

A projektet figyelemmel kíséri az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete: a projekt társult partnere Ausztria UNESCO Bizottsága. A 2011 és 2014 futó projekt összköltségvetése 2,3 millió euró, amelyből több mint 1,7 millió eurót az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapja áll. A költségvetésből a Hegypásztor Kör a magyar állam 10%-os társfinanszírozásában több mint 150 ezer euróval részesedik.