A Hegyhát térségében élénk kulturális élet folyik, melynek legnagyobb értéke közösségteremtő erejében testesül meg. A színjátszás nem a legújabb kor hozadéka. Évszázadokkal ezelőtt már előadtak népi játékokat a hegyháti térség falvaiban, melyek hétköznapokhoz, vagy vallási és más ünnepekhez kötődtek. A műkedvelő csoportok főleg a múlt évszázad első felében voltak aktívak a falvakban. Az1960-as és 80-as évek között azonban jelentős visszaesés történt. Ennek oka a politika volt, a mely a hagyományokat háttérbe szorította, a színjátszó csoportok viszont az ideológiával átitatott darabokat nem akarták játszani. A 80-as évektől kezdve a fiatal generáció jóvoltából ismét előtérbe került a helyi színjátszás. Jó példa erre az oszkói Rozmaring Színjátszó Csoport 1978-as megalakulása, ahol a későbbi Hegypásztor Kör alapító tagjai közül többen ténykedtek. A térség legnevesebb csoportja a Vasvári Színkör. A csoport immár húsz éve meghatározó szerepet tölt be a térségben a színjátszásban, de országos ismertséggel is dicsekedhet. Számos más bemutató mellett nagy sikerrel vittek színre a Szentkút meghitt környezetét felhasználta Székely János, Sütő András darabokat. A Hegyháti Napok az augusztusi búcsú időpontjára összpontosul. Új rendezvény Vasváron a tojásfa állítás. Az ötletet az adta, hogy vannak még tojásfestő asszonyok, akik ismernek régi technikákat, mintákat. Az ország több tájáról küldött tojások díszítették a Kárpátmedencei tojásfát, melyet az 2012-ben készítettek el először.

A Hegyháti Toborzó a Hegyhát értékeit igyekszik egybegyűjteni, megjeleníteni. A programra szinte minden hegyháti településről érkeznek fellépők, hogy részt vegyenek a kistérségi mustrán. A lényeg: kinek, ami van, azt mutassa be: akár a söprűkészítéstől a rétes sütésig bezárólag. A vasvári rétesfesztivál egyrészt idegenforgalmi, másrészt közösségfejlesztő esemény. 2012-ben 10. alkalommal rendezték meg a Rétesfesztivált, mely a lassan feledésbe merülő ízek megmentését és a tradíciók megőrzését tűzte ki célul. A réteskészítés konyhaművészete szerves része a magyar kultúrának.

A Népdalos Fesztivált már tizenhat éve rendezik meg Vasváron. A rendezvény feladata a népdaléneklés mellett a közösségek, kapcsolatok létrejöttének segítése. Fellépnek fiatal, középgenerációs, illetve idősebbekből álló csoportok az egész ország területéről, de határainkon túlról is. Az egyik különlegesség a Hegyháton az évente megrendezett nagymákfai ’Golghelogi’, ami jelentésében tulajdonképpen minden, ami színjátszás és minden, ami időtlen. Legfőbb célja: a közösségépítés. A szervező szavaival élve: a Golghelóghiban az a rendkívüli, hogy itt papírra vetett forgatókönyv nélkül szerveződnek a dolgok, nem egy karbantartó személyzet tartja kezében a programot, hanem minden résztvevő alakítja, formálja azt. Mellettük rengeteg „láthatatlan segítő” áll a rendezvény mögött: sütnek, főznek, fuvaroznak, avagy egy-egy anekdotával teszik helyre a történéseket. Visszaadva ezzel Határ Győző monumentális, Golghelóghi című darabjának hangulatát. A térséghez neves művészek kötődnek. Török Richárd szobrász, és négy festőművész: Kisléghi Nagy Ádám egyházművész, a hatalmas méretű templomi képek neves alkotója; Bodor Miklós, Jeli festője; Nádler László, aki az oszkói nyugalomban megteremtett harmóniát geometrikus formákba önti; Káldy Lajos, akit akvarell képei után pincefestőnek is neveznek.